Most már tényleg...

Most már kijelenthetem tényleg vége a szakdogaírásnak. Pénteken hajnalban befejeztem és még aznap beköttettem és leadtam. Most már csak a rettegés van hátra, hogy semmi miatt ne dobják vissza. Köttetés után végig olvastam és találtam benne kb. 9 hibát, ami miatt nagyon aggódom.

Nem nagy hibák, de azért nekem szembetűnt és szerintem másnak is szembe fog. Nem mintha 5000-szer nem olvastam volna át és ellenőriztem volna még hajnalban is, de valószínűleg addigra annyira megkopott az agyam és be "garfield-osodtam" hogy nem vettem észre ezeket.
Na mindegy marad a remény és egy kicsi nyugalom, hogy legalább kész van.

Na persze még itt van a holnapi próba védés - ahogy én hívom - de úgy érzem ezt már meg tudom oldani remélhetőleg. Kész lenni kész vagyok vele, úgyhogy ma kivételesen ne kell holnapig fent maradnom. Illetve, hát nem kell, de ahogy így az órára nézek megint már csak másfél órám van a mai napból és négykor, ha tetszik, ha nem csörögni fog a vekker és kezdődik az újabb nap.


Viszont azt már most megígérem magamnak, hogy, ha holnap sikeresen meg van az előadás is, akkor engedélyezek magamnak egy kis pihenőt.



Most pedig jöjjön egy kis nyafogós összegzés - mert hogy egy kis nyafogás mindig kell, jót tesz a szervezetnek - az elmúlt hétről. Mindent összevetve teljesítettem a célt a dolgozat kész, viszont a mellékhatásai azóta is tartanak. Folyamatosan kialvatlan vagyok és a hátam feladta a harcot úgy érzem, egy jó masszőrért vagy egy csontkovácsért kiállt. Na jó, most ez annyira nem is volt nagy nyafizás, nem úgy mint egy pár bejegyzéssel alább, amikor kikiáltottam a világfájdalmam. Nem baj az is jól esett és még egyszer köszönöm az akkori támogatásokat, nagyon kellettek és hatottak is.

Na jó, mára tényleg ennyi, mert a végén, megint mából holnap lesz és összefog folyni a hét. (Persze, ahogy magamat ismerem, most úgyis szokásosan fogom magam befekszem az ágyba, bekapcsolom a tv-t, bellítom rajta az időzítőt, hogy egy bizonyos idő után kapcsoljon ki, és nézem még a Happy tree friends-et utána meg a South parkot egészen elalvásig.

Holnap meg persze, megint fáradt és elgyötört leszek, eljön az iskola undor és a lelkemet is eladnám egy jó kávéért(mint úgy általában a legtöbb reggelen), ami forró és minimum 3-4 cukor olvadozik benne.

Na jó a lelkemet, azért talán nem....

Na irány az ágy.