2010. április 8., csütörtök

Remény...

Ne haragudj, de muszáj megosztanom másokkal is, hogy milyen nagyszerű emberek vesznek, körül én pedig csak nyavalygok a nagyvilágba.

"Támasz leszek, ha szeretnéd, mert sajnos nagyon jól átérzem, hogy min mész most keresztül (nem csak a szakdolgozattal kapcsolatban...)

Tudom jól, hogy az egyszerűség mennyire nem jellemző az életedre, de őszintén szólva én pont ezért csodállak annyira. Mert ennek ellenére is megmaradtál egy jókedvű, vidám csajszi, aki igenis, az ilyen hullámvölgyek gyakorisága ellenére, tudja pozitívan és derűsen látni a világot!

(...)a net vagy a telefon végén MINDIG megtalálsz, akárcsak a suliban a melletted lévő széken, a trolin és a metrón a melletted lévő ülésen, vagy a déliben az óra alatt."

KÖSZÖNÖM!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése